...csak első pillantásra állnak igen távol egymástól. Másodikra azonban világos az összefüggés: az otthon (vagy a közeli kávézóban) dolgozó munkaerő kevesebbet autózik, tehát kevesebb benzint használ - következésképpen útiköltséget takarít meg. Most kiderült azonban, hogy a folyamat visszafelé is működik. A magas benzinár lehet az egyik tényező, amely előmozdítja a távmunka terjedését.
Az evolúció nagy ugrásai
A computerworld.com bloggere szerint az evolúció - tegyük hozzá: különösen a kulturális evolúció - nem fokozatosan, hanem nagy ugrásokkal, hirtelen váltásokkal halad előre. Egy-egy környezeti tényező hatását kivédendő ugyanis az egyedeknek igen gyorsan kell túlélési technikákkal előállniuk. Esetünkben ilyen környezeti tényező a magas üzemanyagár. Mivel alternatív, olcsóbb üzemanyag-forrásaink egyelőre elhanyagolhatók, a cégeknek magára az utazás tényére kell hatniuk ahhoz, hogy az útiköltségek mérséklődjenek. Erre pedig a legkézenfekvőbb megoldás az, hogy nem kényszerítjük ez embereket utazásra a munkához, azaz a lehetőség a távmunkavégzésre (szigorúan mint munkaszervezési formára).
Hetente legalább egy távmunkanap
A Reuters forrásai szerint máris elindult a távmunkáltatási hullám: a cégek egyre-másra bátorítják szellemi munkásaikat arra, hogy legalább heti egy munkanapot távolról dolgozzanak. Még a fizikai jelenlétet kívánó munkáknál (pl. portaszolgálat) is bevezetik a négynapos munkahetet.
A fehérgalléros munkaerőnél pedig hamarosan akár extrém távmunkahelyzetek is előfordulhatnak, s valóban gyakori lesz a tengerparton, sziklán, mezőn laptopozó dolgozók látványa.
Digitális nomádok, kulturális korlátok
Ha már az evolúciónál tartunk, a távoli munkavégzés lehetősége már megszülte a maga gyermekeit, a digitális nomádokat. Ezek az emberek, hordozható IKT-eszközeik és projektjeik révén, bárhol, bármikor képesek dolgozni. Sokan "nomád módra", egy-egy erre a célra kiképezett kávézóban ütik fel a tanyájukat a nap legnagyobb részében - egyfelől hogy ne otthon, másfelől hogy ne egyedül dolgozzanak. Ez azonban nem munkahely-pótlék, hiszen mind munkakörnyezetüket, mind társaságukat maguk választják meg.
Adottak az eszközök, adott a szándék - a távmunka robbanásának most már "csupán" kulturális akadályai vannak: ragaszkodás a hagyományos munkarendhez és a munkamorál tehetetlensége. Ha ezek ledőlnek, valószínűleg gyökeresen átalakul a munka világa.
Az eredeti cikk a minok.hu-n:
http://www.minok.hu/node/4223
Angol forrás:
http://blogs.computerworld.com/high_gas_prices_promote_digital_nomad_lifestyle
2 megjegyzés:
Vida Rita hatására belenéztem én is ebbe a blogba.
Nagyon jól csinálod, jók az elgondolásaid.
Talán egyszer tényleg eljön az a nap amikor az emberek nem kellesz idegen helyen, kötött munkaidővel dolgozzanak azért, hogy megkeressenek egy akár egészen minimális összeget.
Viszont valószínűleg sokaknak nem érdeke ez az életforma hiszen akkor valóban a saját képességei alapján, teljesítményre lennének fizetve és akkor lőttek a jó kis lógós munkahelyeknek.
De kit érdekel!!! Nekem sokkal fontosabb ez a szabadság, mint az és az, hogy ha már a lábamat lógatom (nem teszem) akkor itthon lógassam vagy ahol épp jólesik, mint az, hogy reggeltől estig olyan emberek között legyek akiknek egész más az életfelfogásuk.
további jó blogolást, ha kapok valami értesítőt és nem felejtek el benézni még máskor is jelentkezem.
Eszter
http://mlm.xpenz.hu
Eszter,
köszönöm a kommentet - nyaralás után most veszem észre, hogy születtek megjegyzések, ez nekem merőben szokatlan érzés :)
Jó kis lógós munkahely: hát persze, lehet így is. Nekem az a legfőbb gondom a munkahellyel, hogy ugyan nem lógok, de dolgozni sem tudok normálisan, mert mindig történik valami, ami elterel: az irodában mindig csörög a telefon, ezer email, mindig bejön valaki és akar valamit, stb. A nap végére rettentően elfáradok, és ehhez képest aránytalanul keveset végeztem. Tiszta ráfizetés :(
Megjegyzés küldése