"Akkora kavar, mint ide Lacháza"

A fenti épületes mondatot egyik barátnőm ejtette ki a klaviatúrájából, amikor elolvasta ezt a cikket. Én pedig első indulatomban majdnem írtam a szerzőnek, de aztán mégse. Inkább itt beszélem ki magamat, elvégre ez a blog többek között erre való.

Szóval: a linkelt iromány combos fogalomzavarral dolgozik: a távmunkával keveri mind a kiegészítő munkát, mind a bedolgozást, mind a hálózatépítést. Pedig: a távmunka - jobb későn, mint soha - hivatalos definíció szerint nem más, mint az infokommunikációs eszközök segítségével, a munkáltató telephelyétől-székhelyétől fizikailag távol végzett munka. A törvény (legközelebb becsszóra megkeresem, pontosan hányas számú) még annyit tesz hozzá, hogy az "igazi" távmunka alkalmazásban végzett ügy.

Na most. Kiegészítő munkát is persze lehet távolról végezni, ellenben távmunkában teljes megélhetést is lehet szerezni, bejelentett, emberi fizetéssel. Kiegészítő munka az újságkihordás, a borítékolás, a hólapátolás és a fórum-moderálás, de ezek közül csak az egyik távmunka (lehet tippelni, hogy melyik). A bedolgozás is persze szintén lehet távmunka, feltéve hogy számítógép előtt ülve, és/vagy az eredményt neten keresztül elküldve csináljuk a dolgot. Tehát a fülbevaló-összeszerelés bedolgozás ugyan, de nem távmunka, hiába meredek közben a monitorra. A hálózatépítés meg... arról inkább ne is beszéljünk. Azzal nem az a baj, hogy nem táv...

A cikk felütése egyébként így néz ki:
"Mivel nagyon sok tévhit, legenda, pletyka és rossz tapasztalat kering az interneten a különböző távmunkákkal kapcsolatban, elhatároztuk, hogy ma keresünk egy nekünk való állást.

Nem vágytunk nagyra, célunk egy olyan munka elnyerése volt, amivel lehet is pénzt keresni, és ha nem muszáj, ne kelljen előre fizetni érte, lehessen otthonról végezni, vagy legalább részmunkaidőben."

Szóval akkor mit is keresünk? Pénzt, ez világos. De itt meg is áll a dolog: valamit, amivel pénzt lehet keresni, lehetőleg nem teljes állásban, ámde minél hamarabb.

Már bocs. Ha valaki állást keres, vajon úgy indul neki, hogy "na akkor most akármilyen munkát, tökmindegy, ha nem értek hozzá, csak fizessen?" Ja, biztosan van ilyen is. Ez lenne az általános?

Az írás szerzője ezek után sorra veszi a különféle átvágásokat, amelyekkel e fókuszált keresés során találozott, és amelyek lényege többnyire az, hogy a jelentkező fizessen, aztán milyen jó lesz neki. Ezt követően sajnálkozik, hogy egy nap alatt csak átverésekbe futott bele, majd levonja a konklúziót:

"Hiába a sok e-mail, telefon és ajánlat átböngészése, nem sikerült rendes kiegészítő munkát találni magunknak. Vagy azért, mert nem jó helyen próbálkoztunk, vagy pedig azért, mert Magyarországon még mindig elsősorban a valótlan távmunkák ajánlatai keringenek az interneten."

Azért azt jó lenne tudni, pontosan hol és mit is keresett. Talán neki is jó lenne.